A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem konzorciuma együttműködésben a pécsi Janus Pannonius Múzeummal workshopot szervezett a pécsi Csontváry Múzeumban „Az 1526-os mohácsi csatatér régészeti kutatása” címmel. A tudományos ülés mellett sor került a mohácsi csatatér egyik feltételezett helyszínének felkeresésére és ott fémkeresős hadszíntér-kutatásra is. Célja a mohácsi csatával kapcsolatos, napjainkig lezajlott régészeti vizsgálatok és azok eredményeinek megvitatása volt.
A rendezvény elsődlegesen a régészeti kérdések tisztázásához kívánt hozzájárulni. Az 1526. évi mohácsi csata kutatásának egyik alapvető problémája, hogy a források – bár némelyik szemtanúktól maradt fenn – az egyes résztvevők szemszögéből mutatják be az eseményeket, és nem adnak rálátást a teljes eseménysorra. Ennek köszönhető talán az is, hogy a szövegeket és a terepi nyomokat értelmező történészek és régészek által megrajzolt térképek között nincs két egyforma.
A fentiek tükrében az előadások és a szakmai beszélgetések célja az volt, hogy fórumot teremtsen az ütközet topográfiai viszonyaival és lefolyásával kapcsolatos régi és újabb nézőpontú elemzések összevetéséhez, továbbá bemutassa a csatatérhez kapcsolódó újabb történeti, hadszíntér- és régészeti kutatásokat, azok módszereit és tapasztalatait.
A rendezvényt Dr. Csornay Boldizsár igazgató a JPM és Dr. Pap Norbert társ-kutatásvezető az MTA-PTE konzorcium részéről nyitották meg. Az előadók Bertók Gábor, Négyesi Lajos, Szabó Máté, Varga Szabolcs, Papp Adrienn, Polgár Balázs, Szajcsán Éva, Nagy Balázs, Haramza Márk, Nagy Tibor és Meleg József voltak.
Az közönség soraiban régészek, történészek és amatőr fémkeresősök ültek. Komoly érdeklődés mellett és jó hangulatban zajlott a tudományos tanácskozás.