Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"b82a070c-c6b9-413d-bdbc-46157aa1ba9e","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Pressman szerint „értékes beszélgetés” jellemezte a találkozót.","shortLead":"Pressman szerint „értékes beszélgetés” jellemezte a találkozót.","id":"20240424_schmidt-mariaval-es-ivanyi-gaborral-vacsorazott-david-pressman","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b82a070c-c6b9-413d-bdbc-46157aa1ba9e.jpg","index":0,"item":"f5cb124a-ee6a-4d85-98e1-c2f6a3f7188a","keywords":null,"link":"/itthon/20240424_schmidt-mariaval-es-ivanyi-gaborral-vacsorazott-david-pressman","timestamp":"2024. április. 24. 16:31","title":"Schmidt Máriával és Iványi Gáborral vacsorázott David Pressman","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c1eaea11-70e1-4ffd-8f42-b20295cf8778","c_author":"hvg.hu","category":"kkv","description":"Az eddigi legdrágább magyar híd épülhet meg Mohácsnál – derült ki, miután végeztek az ajánlatok elbírálásával.","shortLead":"Az eddigi legdrágább magyar híd épülhet meg Mohácsnál – derült ki, miután végeztek az ajánlatok elbírálásával.","id":"20240425_294-milliard-forintert-epithet-duna-hidat-es-utat-hozza-szijj-laszlo-cege","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c1eaea11-70e1-4ffd-8f42-b20295cf8778.jpg","index":0,"item":"69e9a18b-579e-47e0-be66-9a45afe9e67b","keywords":null,"link":"/kkv/20240425_294-milliard-forintert-epithet-duna-hidat-es-utat-hozza-szijj-laszlo-cege","timestamp":"2024. április. 25. 09:50","title":"294 milliárd forintért építhet Duna-hidat és utat hozzá Szíjj László cége","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8d4cc7e0-4839-4e3d-805d-cf25399d4085","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A titkot nem elrejteni nehéz, hanem vele élni, annak hosszú távú őrzése pedig súlyos megbetegedéseket okozhat.","shortLead":"A titkot nem elrejteni nehéz, hanem vele élni, annak hosszú távú őrzése pedig súlyos megbetegedéseket okozhat.","id":"20240424_titok-michael-slepian","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8d4cc7e0-4839-4e3d-805d-cf25399d4085.jpg","index":0,"item":"67687e4a-4125-499c-8331-3f891c338784","keywords":null,"link":"/elet/20240424_titok-michael-slepian","timestamp":"2024. április. 24. 13:19","title":"Bele lehet betegedni a titkok őrzésébe, titkaink többsége hűtlenséghez kapcsolódik","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"014cf0fa-481e-4e73-9469-6ecd8136b3e7","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"","shortLead":"","id":"20240424_marabu-feknyuz-nepszerusegvesztes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/014cf0fa-481e-4e73-9469-6ecd8136b3e7.jpg","index":0,"item":"6fae1f8d-b7e4-488e-bec0-8223e96458dc","keywords":null,"link":"/itthon/20240424_marabu-feknyuz-nepszerusegvesztes","timestamp":"2024. április. 24. 05:05","title":"Marabu Féknyúz: Népszerűségvesztés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"43b6ffc2-085b-4f1f-9c31-f03f8cd66e6d","c_author":"MTI","category":"kultura","description":"A Herculaneumban talált tekercseket lehetetlen kigöngyölni, hosszú ideig nagyon nehéz volt megfejteni, mi áll rajtuk.","shortLead":"A Herculaneumban talált tekercseket lehetetlen kigöngyölni, hosszú ideig nagyon nehéz volt megfejteni, mi áll rajtuk.","id":"20240423_papirusz-tekercs-herculaneum-vezuv-platon-sirhely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/43b6ffc2-085b-4f1f-9c31-f03f8cd66e6d.jpg","index":0,"item":"c19177b3-5f2c-4718-a7f0-4b1aefb22412","keywords":null,"link":"/kultura/20240423_papirusz-tekercs-herculaneum-vezuv-platon-sirhely","timestamp":"2024. április. 23. 17:44","title":"Elszenesedett papirusztekercs fedte fel Platón sírhelyének titkát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"27aee362-efd1-4c56-889a-5770d0fb5efc","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag.zhvg","description":"Utoljára hat évvel ezelőtt volt ilyen súlyos a helyzet. ","shortLead":"Utoljára hat évvel ezelőtt volt ilyen súlyos a helyzet. ","id":"20240424_athen-vorosbe-borult-szaharai-por","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/27aee362-efd1-4c56-889a-5770d0fb5efc.jpg","index":0,"item":"e1780ff3-e4ba-45f0-8f6b-d35286693539","keywords":null,"link":"/zhvg/20240424_athen-vorosbe-borult-szaharai-por","timestamp":"2024. április. 24. 12:09","title":"Marsi tájjá változott Athén a szaharai por miatt – fotók","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a594b577-90f9-4ed5-b519-931637ad151b","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Egy egyházi fenntartású általános iskola által szervezett kiránduláson vett részt csoportkísérőként, itt ismerkedett meg a diákokkal.","shortLead":"Egy egyházi fenntartású általános iskola által szervezett kiránduláson vett részt csoportkísérőként, itt ismerkedett...","id":"20240425_pornograf-felvetelek-gyerekporno-alrendor-kicsalt-fenykepek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a594b577-90f9-4ed5-b519-931637ad151b.jpg","index":0,"item":"3eda40a3-6a06-40d9-a746-ab102b0312b6","keywords":null,"link":"/elet/20240425_pornograf-felvetelek-gyerekporno-alrendor-kicsalt-fenykepek","timestamp":"2024. április. 25. 08:43","title":"Pornográf felvételeket csalt ki gyerekektől a férfi, aki rendőrnek adta ki magát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"9c49cb32-26f1-4dc9-a6f2-77a307db49cd","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"Az átlagkereset havi bruttó 605 ezer, nettó 417 ezer volt februárban.","shortLead":"Az átlagkereset havi bruttó 605 ezer, nettó 417 ezer volt februárban.","id":"20240424_ksh-keresetek-novekedese-atlagkereset","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9c49cb32-26f1-4dc9-a6f2-77a307db49cd.jpg","index":0,"item":"8c614d20-406f-4743-a36e-2ca578fcc21c","keywords":null,"link":"/gazdasag/20240424_ksh-keresetek-novekedese-atlagkereset","timestamp":"2024. április. 24. 09:00","title":"Már 600 ezer felett van a bruttó átlagkereset a KSH szerint","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – mondta a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert.
A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője az MTI-nek felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. "Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel" - magyarázta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora
Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne - hangsúlyozta.
Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A 15-16. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban - a szerzők vallási hátterétől függően - a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak.
Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. A reformmal megtörtént a naptár korrekciója, a tavaszi napfordulót és más fontos csillagászati eseményeket is összehangolták vele. A fontos vallási ünnepek kiszámítása és a mezőgazdasági munkák tervezése, szervezése is sokkal racionálisabb lett. Megjegyezte, hogy a hagyomány ugyanakkor megreformálhatatlan, egy évben ünnepkör ünnepkört követ, az egyes időszakok, de a napok is vallási jelentőséget hordoznak; szimbolikus töltésük, történelmi konnotációjuk van. A praktikus okok, mint a vallásgyakorlás, a munkák megszervezése érdekében végrehajtott naptárreformok miatt elvált egymástól a szakrális (hagyományos-időnként igazított) és a szekuláris (pontosan mért) idő.
Mohácsra térve Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A mai katolikus naptár szerint szeptember 8. Kisboldogasszony napja és nem hordoz a csatával kapcsolatos emlékezeti tartalmat. "Szűz Mária születésének napja örömünnep, ami nem is állhatna távolabb augusztus 29-nek a magyar történelemben játszott tragikus szerepétől" - tette hozzá.
A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van, ugyanakkor a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti "szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik". Ezekről a professzor elmondta, hogy "a konkrét napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor van a mostani és az akkori augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatainkban ennek jelentősége van, hiszen az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek".
Ahhoz, hogy a korábbinál pontosabban tudják rekonstruálni az eseményeket, a ma használatos Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án - ami megfelel a forrásokban megjelenő 1526. évi augusztus 29-nek - a mohácsi síkságon mérhető helyi időt kell meghatározni. Azt az időt kell rekonstruálni, amelyet az oszmán csillagászok a helyi körülmények figyelembevételével ki tudtak számolni - mondta. Pap Norbert szerint egyebek mellett a magyar és az oszmán seregek mozgásakor is érdemes lehet figyelembe venni az augusztus 29. és szeptember 8. közötti másfél hét különbséget. Csak a szántóföldeken zajló betakarítási munkálatokat követően történt ugyanis meg a magyar csapatok elindítása a mohácsi táborba.
A másik említésre érdemes körülmény, hogy a kis jégkorszaknak is nevezett hideg periódus miatt a november a 16. században téli hónappá vált. Az oszmánok a hadjárataikon az idő hidegebbre fordulásával kivonultak az országból: a fordulónap a Kászim-nap volt október 26-án, amelyet a Julián-naptár szerinti Szent Demeter napjához kötöttek. Egy október közepi kivonulás ennek alapján nem az ősz közepén történt, mint manapság, hanem az akkori ősz legvégén, sőt talán belenyúlt a télbe. "Éppen ezért a két naptár közötti különbséget és annak az időjárásra vonatkozó potenciális következményeit célszerű beszámítani mindkét fél hadvezetésének döntéseibe, persze nem csak 1526-ban" - fogalmazott.
A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője az MTI-nek felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. "Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá: a csata kétszáz éves emlékhelyét, a Csatatéri Emlékkápolnát Keresztelő Szent János nevére szentelték fel" – magyarázta Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora. Ha viszont a csata idején használt Julián-naptár szerint dátumozott írott források idejét átszámítjuk a Gergely-naptáréra, az évforduló szeptember 8. lenne – hangsúlyozta.
Magyarázata szerint a mohácsi csata kronológiai elhelyezését a hagyomány határozza meg. A XV-XVI. századi történeti események elmesélésekor ez a hagyomány a korszak írott forrásaiban – a szerzők vallási hátterétől függően – a keresztény, a muszlim vagy éppen a zsidó naptár, kalendárium jeles napjaiként jelenik meg. A naptárakat azonban időnként meg kellett reformálni, hogy azok a csillagászati jelenségekhez igazodni tudjanak. Ez történt 1582-ben is, amikor XIII. Gergely pápasága idején a korabeli keresztény világban használt Julián-naptárnak a tavaszponthoz történt 10 napos "elcsúszását" korrigálták. Ezt a többi között azzal orvosolták, hogy 1582. október 4. után az azt követő tíz napot "kihagyták" és a negyedikét követő nap október 15. lett. A reformmal megtörtént a naptár korrekciója, a tavaszi napfordulót és más fontos csillagászati eseményeket is összehangolták vele. A fontos vallási ünnepek kiszámítása és a mezőgazdasági munkák tervezése, szervezése is sokkal racionálisabb lett.
A hagyomány ugyanakkor megreformálhatatlan, egy évben ünnepkör ünnepkört követ, az egyes időszakok, de a napok is vallási jelentőséget hordoznak; szimbolikus töltésük, történelmi konnotációjuk van. A praktikus okok, mint a vallásgyakorlás, a munkák megszervezése érdekében végrehajtott naptárreformok miatt elvált egymástól a szakrális (hagyományos-időnként igazított) és a szekuláris (pontosan mért) idő.
Mohácsra térve Pap Norbert kiemelte: ha az emléknapot átcserélnék, az teljes egészében "megzavarná" azt a Mohács-emlékezést, amelynek lassan fél évezredes nemzetépítő hagyománya van. A mai katolikus naptár szerint szeptember 8. Kisboldogasszony napja és nem hordoz a csatával kapcsolatos emlékezeti tartalmat. "Szűz Mária születésének napja örömünnep, ami nem is állhatna távolabb augusztus 29-nek a magyar történelemben játszott tragikus szerepétől" – tette hozzá.
A nemzeti gyásznap annak szimbolikus tartalma miatt ezért továbbra is augusztus 29-én van, ugyanakkor a kutatásban mégis azzal kell számolniuk, hogy a Gergely-naptár szerinti "szeptember 8-án volt az összecsapás, mert az az 1526. évi hadjárattal és magával a csatával kapcsolatos tényezőknek az értelmezésében is szerepet játszik". Ezekről a professzor elmondta, hogy "a konkrét napi események kronológiájában a napkelte és a napnyugta máskor van a mostani és az akkori augusztus 29-én, mint szeptember 8-án. A történeti vizsgálatainkban ennek jelentősége van, hiszen az oszmán források a mohácsi események leírását a muszlim imaidőkhöz kapcsoltan adják meg, amelyek viszont csillagászati jelenségekhez kötöttek".
Ahhoz, hogy a korábbinál pontosabban tudják rekonstruálni az eseményeket, a ma használatos Gergely-naptár szerinti szeptember 8-án – ami megfelel a forrásokban megjelenő 1526. évi augusztus 29-nek – a mohácsi síkságon mérhető helyi időt kell meghatározni.
Pap Norbert szerint egyebek mellett a magyar és az oszmán seregek mozgásakor is érdemes lehet figyelembe venni az augusztus 29. és szeptember 8. közötti másfél hét különbséget. Csak a szántóföldeken zajló betakarítási munkálatokat követően történt ugyanis meg a magyar csapatok elindítása a mohácsi táborba. A másik említésre érdemes körülmény, hogy a kis jégkorszaknak is nevezett hideg periódus miatt a november a XVI. században téli hónappá vált. Az oszmánok a hadjárataikon az idő hidegebbre fordulásával kivonultak az országból: a fordulónap a Kászim-nap volt október 26-án, amelyet a Julián-naptár szerinti Szent Demeter napjához kötöttek. Egy október közepi kivonulás ennek alapján nem az ősz közepén történt, mint manapság, hanem az akkori ősz legvégén, sőt talán belenyúlt a télbe. "Éppen ezért a két naptár közötti különbséget és annak az időjárásra vonatkozó potenciális következményeit célszerű beszámítani mindkét fél hadvezetésének döntéseibe, persze nem csak 1526-ban" – fogalmazott.
Végre alaposan megvizsgálják a mohácsi csatához kapcsolódó tömegsírok egyikét a sátorhelyi emlékhelyen. A feltárás közben is látogatható a komplexum, ráadásul régészek adnak tájékoztatást az érdeklődőknek.
Na, de mi lesz akkor, ha Románia netán-tán lemásolná a magyarországi szuverenitásvédelmi törvényt, teszi fel a kérdést szerzőnk. Mondhatna-e arra bármit a magyar kormány?