Magyarország egyik vezető hírportálja (https://24.hu/tudomany/2019/01/01/magyar-tudomanyos-eredmenyek-2018/) a 2018. évi magyar tudományos eredmények közül „az év régészeti áttörésének” nevezte a mohácsi csata centrumának beazonosítását.

A Fodor Pál és Pap Norbert vezetésével dolgozó multidiszciplináris kutatócsoport (Gyenizse Péter, Kitanics Máté, Szalai Gábor, Hancz Erika) munkája legutóbb a 2015-ös év hasonló értékelésénél – amikor is Szulejmán szultán sírkomplexumának lokalizálása és feltárása zajlott – került a legfőbb régészeti szenzációk közé (https://mult-kor.hu/ez-volt-2015-het-legnagyobb-regeszeti-szenzacioja-20151222).

2019. március 5-én került megrendezésre a „Kihívások és válaszok a magyar geográfiában” IV. Földrajztudományi előadónap az Akadémián című rendezvény, melynek az MTA Székháza adott otthont. A mintegy 11 előadást felsorakoztató esemény főrendezője az MTA Földtudományok Osztály, a Természetföldrajzi Tudományos Bizottság és a Társadalomföldrajzi Tudományos Bizottság volt.

2018. november 22–23-án került megrendezésre a XI. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia „Military landscape Baranyában” címmel, melynek az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Székháza adott otthon. A mintegy 60 előadót, kutatót felsorakoztató esemény főrendezője a PTE TTK FI Politikai Földrajzi, Fejlődési és Regionális Tanulmányok Tanszéke volt. A konferencia homlokterébe ebben az évben a 2017 óta zajló Mohács-kutatás, illetve a 2013 óta folyó Szigetvár-turbéki vizsgálatok eredményei kerültek.
A Mohács 1526–2026 rekonstrukció és emlékezet című kiválósági projektben résztvevők közül, az alábbi kutatók adtak elő a konferencián, a következő témákban (lásd beérkezett absztraktok).